2011. július 29., péntek

VI. - FEJEZET - Dean

Attól függetlenül, hogy mostanában egész jól éreztem magam, hogy volt nekem is életem és voltak céljaim, néha még mindig rám tört a szomorúság és a melankólia.
Ilyenkor Lena barátnőm mindig felajánlotta, hogy aludjak nála. Ekkor általában csajos napot vagy csak csajos estét tartottunk.
Ez ezen az estén is így volt, Lena-nál aludtam.
Valamiért viszont egy istennek sem sikerült eladnom. Csak forgolódtam és gyötörtek a zavaró gondolatok és érzések, de legalább nem voltam egyedül és nem féltem.
Egy idő után úgy gondoltam, megpróbálkozok azzal a régi jól bevált módszerrel, hogy iszok egy pohár langyos tejet, hátha attól sikerül végre elaludnom.
Felkeltem az ágyból, majd magamra vettem egy sport felsőt, aztán megindultam a konyhába.
A konyha ajtó előtt állva azonban, furcsa csörgő és harsogó hangokra lettem figyelmes. Kissé megijedtem, de úgy gondoltam nem futamodok meg. Már ujjaim közt járattam elektromos sugaraimat, hogy ha esetleg védekeznem kellene, készenlétben lehessek,  de még nem támadtam.
Ahogy lassú, óvatos mozdulatokkal kinyitottam az ajtót, megláttam, hogy egy férfi ül nekem háttal a konyhapultnál és valami sütit fal meg dohányzik. Még mindig bizalmatlan voltam, sőt, csak most kezdtem el félni igazán, mire ő megfordult és rám vigyorgott azzal a bizonyos "nőbűvölő" mosolyával, amit a későbbiekben annyiszor láttam.
 - Szia szépség. Most mi lesz? Megsütsz vagy megégetsz?  - kérdezte egy huncut mosoly kíséretében, aztán elnevette magát.
 - Te ki vagy és mit csinálsz itt?  - kérdeztem még bizalmatlanul miközben kicsit közelebb léptem, de a tekintettem marad ugyanolyan távolságtartó.
 - Dean vagyok, Lena bátyja. Te meg biztosan Elle vagy. - folytatta tovább és a mosolygást sem hagyta abba.
Én erre csak bólintottam, aztán mire eljutott az agyamig, hogy ő valóban Dean lehet, elnevettem magam, majd csak most kapcsoltam, hogy a sugarak még mindig az ujjaim közt cikáznak, így azt is megszüntettem.
 - Igen, tényleg Elle vagyok. És ne haragudj, csak azt hittem, valami betörő vagy ilyesmi jár itt. - mondtam már kedvesebben. Azt nem akartam elmondani, hogy még arra is gondoltam, talán Syler az.
 - De nem úgy volt, hogy csak holnap érkezel? - kérdeztem tőle meg elgondolkodva.
 - De igen, úgy volt, viszont előbb végeztem az ottani dolgaimmal, így az éjszakai járattal érkeztem. - felelte a férfi kedvesen.
 - Mi lenne, ha akkor most megcsinálnád azt, amiért a konyhába jöttél, aztán pedig ide ülnél mellém és beszélgetnénk egy kicsit?  - dobta fel az ötletet ismét azzal a csábos mosolyával, aminek nem igen lehetett ellenállni. Közben kezével a mellette levő székre ütött finoman.
 - Én csak egy pohár tejet akartam inni. Kérsz te is egyet?  - kérdeztem, mire ő bólintott. Így kiöntöttem két bögre tejet, beraktam megmelegíteni a mikro-ba, majd az egyik bögrét neki adtam, a másikat magam elé tettem és leültem Dean mellé.
 - Szóval akkor te vagy a Szikra lány?  - kérdezte tovább vigyorogva Dean. - Sokat hallottam már rólad Lena-tól, de a fenébe is, azt nem említette, hogy ennyire szép vagy. - tette még hozzá, majd folyamatosan,  már szinte zavarba ejtően nézett a szemeimbe. Csak most vettem észre, hogy kékek a szemei és nem is akármilyenek, hanem türkizkékek, amilyeneket még soha sem láttam. Tényleg a legszebb kék szem volt, amit valaha láttam.
Ő meg csak mosolygott és mosolygott rám, mire én kapcsoltam, hogy bámulom őt, ezért zavarodottan a tejem után nyúltam.
 - Szóval, akkor te is a suliban fogsz tanítani?  - érdeklődtem, hogy inkább beszélgessünk, ha már azt akart.
 - Még nem tudom, de azt hiszem igen, habár nem hiszem, hogy sokáig maradok a városban, ugyanis nem vagyok az az egy helyben megmaradó típus.  - mondta, aztán rám kacsintott, majd rágyújtott egy újabb szál cigarettára és engem is megkínált.
Igazából nem voltam dohányos, de most azért elvettem egyet és én is meggyújtottam mindkettőnkét, az erőmet használva.
 - Viszont, most, hogy tudom, micsoda szépségek tanítanak ebben az iskolában, lehet tovább maradok.  - flörtölt velem huncut képpel, és közben tetőtől talpig végigmért, de én megpróbáltam ezeket a megjegyzéseket és tekinteteket figyelmen kívül hagyni.
Lena mesélte, hogy a bátyja nagy nőcsábász, ezért ez nála állandó viselkedés.
Azon az éjszakén Dean-nel hajnalig beszélgettünk és el kell, hogy mondjam, ez nem az egyetlen és utolsó alkalom volt. Attól a naptól fogva egyre több közös programunk volt és Dean-nek köszönhetően néha még szórakozni is eljártam. Ez, azt hiszem, egy újabb barátság kezdete volt.




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése